Wiener-Dog

"Ha az ember rászánja magát egy Todd Solondz filmre, akkor tudnia kell, hogy mire vállalkozik. Márpedig a Wiener-Dog egy hamisítatlan Todd Solondz film. Az amerikai író és rendező még a '90-es években hívta fel magára a figyelmet az Isten Hozott a Babaházban és a Boldogságtól ordítani című alkotásaival, amik mellett nagyon nehéz szó nélkül elmennie egy nézőnek. Vannak akik visszataszítónak és etikátlannak tartják Solondz lelki nyomorúságról szóló fekete komédiát és szatíráit, de olyanok is akadnak, akik hihetetlen jól szórakoznak mindezen a morbid humoron, persze egy kis lelkiismeretfurdalás társaságában.
Hasonló kalapba esik a Wiener-Dog is, ami az antológia formátumnak köszönhetően négy ember életének egy bizonyos szakaszát mutatja be, az összekötő kaposcs ezek között pedig nem más, mint egy tacskó, aki folyamatosan új gazdákhoz sodródik. Az első etapban egy borzalmasan rossz szülőkkel rendelkező, beteg kisfiú van a középpontban. Egy balesetnek köszönhetően a kutya Dawn Wienerhez kerül, az Isten Hozott a Babaház egykori főszereplőjéhez, majd egy rövidke szünet után a tacskót már egy, a háta mögött lenézett és kinevetett filmes tanár oldalán látjuk, míg nem elérkezünk az utolsó részhez, aminek egy élete vége felé járó özvegy asszony a főszereplője."